A címedre egy rejtélyes üzenet érkezett egy ismeretlen feladótól. Ami pedig különösen szokatlan, hogy a levél a 2023-as év elején lett elküldve, viszont ez az üzenet a 2022-es év decemberének közepén érkezett meg. Miután kinyitod az üzenetet, látod, hogy egy videóállomány van csatolva, amely a labdarúgó-világbajnokság döntőjének felvételét tartalmazza Argentína és Franciaország részvételével. Az üzenet „spoilerként” a mérkőzés végeredményét is tartalmazza. Végül úgy döntesz, hogy megnézed a jövőből érkezett videófelvételt. A mérkőzés félidejében megpillantod a jelenlegi \(x:y\) állást, majd visszaemlékszel az üzenetben szereplő \(a:b\) végeredményre. Abban a pillanatban átvillan az agyadon, hogy meghatározható-e, hogy a következő gólt melyik csapat fogja rúgni, feltételezve, hogy a levélben feltüntetett végeredmény helyes. A feladat, hogy válaszolj a kérdésre.

Bemenet leírása

A szabványos bemenet első sorában két természetes szám: \(a\) és \(b\) található (a „spoilerezett” eredmény), míg a szabványos bemenet második sorában az \(x\) és \(y\) természetes számok találhatók (az első félidő eredménye).

Kimenet leírása

A szabványos kimenet egyetlen sorában kiíratni:

• prvi (magyarul: első) ‒ amennуiben leszögezhető, hogy az első csapat (\(a\) és \(x\) számokkal jelölt) fogja lőni a következő gólt;
• drugi (magyarul: második) ‒ amennуiben leszögezhető, hogy a második csapat (\(b\) és \(y\) számokkal jelölt) fogja lőni a következő gólt;
• nijedan (magyarul: egyik sem) ‒ amennуiben leszögezhető, hogy a mérkőzés hátralévő részében egyik csapat sem fog gólt lőni;
• ? amennyiben nem határozható meg, hogy melyik csapt fogja lőni a következő gólt.

1. példa

Bemenet

1 2
1 0

Kimenet

drugi

2. példa

Bemenet

1 1
1 1

Kimenet

nijedan

3. példa

Bemenet

4 4
3 2

Kimenet

?

A példák magyarázata

Az első példában az első csapat már félidőben megszerezte az összes találatát az adott meccsen, míg a második nem. A mérkőzés egyetlen kimenetele az alábbi: \(1:0 \to 1:1 \to 1:2\). Ez alapján a második csapat fogja majd a következő gólt lőni.

A második példában már a félidőben mindkét csapat megszerezte a mérkőzésre szóló összes gólt. Ezért egyik csapat sem fog elérni további találatot.

A harmadik példában nem határozható meg, hogy melyik csapat fogja lőni a következő gólt. A mérkőzés kimenetelei az alábbiak lehetnek: * \(3:2 \to 4:2 \to 4:3 \to 4:4\) * \(3:2 \to 3:3 \to 4:3 \to 4:4\) * \(3:2 \to 3:3 \to 3:4 \to 4:4\)

Korlátozások

• \(0 \leq a, b \leq 100\)
• \(0 \leq x \leq a\)
• \(0 \leq y \leq b\)

A tesztpéldák három diszjunkt csoportba vannak sorolva:

• A \(20\) pontot érő tesztpéldákban: az \(a:b\) végeredmény alapján látható, hogy csak egy gól született a mérkőzésen.
• A \(20\) pontot érő tesztpéldákban: az \(a:b\) végeredmény alapján látható, hogy egyik csapat egyetlen gólt sem lőtt.
• A \(60\) pontot érő tesztpéldákban: nincsenek további korlátozások.