Напомена: ово је незванична копија задатака. Као таква, не гарантује се да ће овај сајт бити одржаван, и немојте се изненадити ако са њега задаци одједном нестану.

Béla egyszerű dartsot játszik, ahol a tábla egy \(xy\) sík, amelyen néhány (gyakorlatilag sok) úgynevezett „ellenőrzőpont” található \((x_1, y_1)\), \((x_2, y_2)\), \(\ldots\) egész számú koordinátákkal.


Erre a dartsra külön szabályok vonatkoznak! Az ellenőrzőpontok száma legyen \(N\). Béla eldobja a nyilat, és ha az \((x_A, y_A)\) koordinátán találja el a síkot, akkor az alábbi módon tudjuk kiszámolni, hogy hány pontot szerzett: - Ha minden \((x_i, y_i)\) ellenőrzőpontra érvényes, hogy \(x_i \neq x_A\), Béla 0 pontot kap; - Ha minden \((x_i, y_i)\) ellenőrzőpontra érvényes, hogy \(y_i \neq y_A\), Béla 0 pontot kap; - Egyébként (vagyis, ha az ellenőrzőpontok között van legalább egy, amelynek az \(x\) koordinátája egyenlő \(x_A\)-val, és van legalább egy, amelynek az \(y\) koordinátája egyenlő \(y_A\)-val) Béla által megszerzett pontokat az alábbi képlettel tudjuk kiszámolni:


\[\sum_{i=1}^{N}|x_i-x_A|\cdot|y_i-y_A|\]


Adott egy \(M\) pontot tartalmazó sorozat, ahol a pontok koordinátái \((x_1, y_1)\), \((x_2, y_2)\), \(\ldots\) \((x_M, y_M)\) egész számok. Minden \(i = 1,2, \ldots, M\)-re ki kell íratni, hogy Béla legtöbb hány pontot tud szerezni egy dobással, abban az esetben, ha az ellenőrzőpontok halmaza csak az első \(i\) pontját tartalmazza ezen sorozatnak. Az eredményt \(10^9 + 7\) modulóval kell kiíratni.


A bemenet leírása


A szabványos bemenet első sorában az \(M\) egész szám áll ‒ a sorozatban szereplő összes pont száma.

A következő \(M\) sorban szóközzel elválasztott egész számpárok állnak, amelyek az \(x_i, y_i\) pontok koordinátáit jelölik.


A kimenet leírása


Az \(M\) sorban rendre kiíratni az \(R_1, R_2, ..., R_M\) számokat, ahol \(R_i\) a lehető legmagasabb pontszám \(10^9 + 7\) modulóval, amelyet Béla be tud gyűjteni, amennyiben az ellenőrzőpontok halmaza kizárólag a sorozat első \(i\) elemét tartalmazza.


1. példa


Bemenet


3
2 1
1 2
3 3


Kimenet


0
1
4


A példa magyarázata


Ha csak az első pont ellenőrzőpont, \(0\) pont jár, bárhova is talál be a nyíl. Amennyiben az első két pont az ellenőrzőpont, eltalálhatjuk az \((1, 2)\)-t, és az alábbi pontszámot kapjuk: \(1\cdot1+0\cdot0=1\), amennyiben mindhárom pont ellenőrzőpont, akkor optimális az \((1, 1)\) pont, ahol \(1\cdot 0+0\cdot 1+2\cdot 2=4\) pontszámot kapunk.


2. példa


Bemenet


4
1 2
2 1
5 4
3 5


Kimenet


0
1
17
24


Korlátozások



A tesztpéldák hat diszjunkt csoportba vannak sorolva: